Választási csalás!

Kedves Veszprémiek!

Történt, hogy a városháza programot hirdetett a Fideszes jelöltnek december 10-től egészen addig, míg kifogást nem nyújtottam be ez ellen a helyi választási bizottságnál. A továbbiakban hívjuk őket HVB-nek.

Vártam egy hetet, mit sem változott a program és elnevezése (Dózsavárosi karácsony – Kavalecz Gáborral), ezért 17-én, a program napján 16:30-kor a HVB-hez fordultam, és láss csodát másnap reggel a városházi sajtószóvivő köremailban tájékoztatott mindenkit, hogy a rendezvény nevét változtassák át mindenhol.

Már-már megálmodta az éjjel, hogy én mire gondoltam előző nap és már meg is felelt kívánságomnak, mert bizonyosan nem a HVB-től szivároghatott ki a beadványom tartalma. 😊

Ugyanaznap Hartmann Ferenc a beadványom mellékletével posztolt egyet, majd a Momentumos jelölt is ugyanezt tette másnap, de ő már azt a pofátlanságot is megtette, hogy kiírta, hogy egyedül a Momentum küzd a visszaélés ellen, majd feltette az általam elindított vizsgálat elutasításáról szóló – a nevem, mint benyújtóé ebben kitörölve – határozatot, sejtetve, hogy a Momentum és ő a maga, menyire küzdenek a jogsértések ellen.

Szeretném leszögezni, hogy egyik ellenzéki párt, egyetlen más személy sem lépett fel rajtam és egyesületünk képviselőjelöltjén kívül a jogsértések ellen.

Hartmann várja, hogy mi lesz az eredmény, de hát semmit sem tett, hogy legyen eredmény.

Csóri Péter csak tündököl azzal a munkával amit mi végeztünk el, ő maga épp annyit tett, mint szponzora Hartmann, azaz semmit.

Visszatérve a Fideszre és a HVB-re, még szerencse, hogy a három helyi ügyvéd mellett van egy Momentumos B.almádi építész is a HVB-ben, így ki lehet zárni, hogy az ügyvédek adták volna ki a beadványom tartalmát illetéktelenek számára, mert ugye, az csak nem lehet, így három az egy ellen, csak ő lehetett, ha ezt majd valaki hajlandó lesz valaha kivizsgálni, mert egyelőre ezt nem szeretnék, miképp döntött a fellebbezés során a megyei másodfok is, ahol vélhetően kettő veszprémi ügyvéd serénykedik a választás tisztaságának megtartásán.

A Fideszes jelölt tudata remélem átfogja, hogy a jogtalan előny elfogadása sem tisztességes, tehát ha nyer, az egy tisztességtelen kampány eredménye lesz, akkor is, ha a rendszer őt még megvédi.

Arra jutottak a HVB-nél, hogy senkit nem sért, ha az önkormányzati tulajdonú Agóra egy fent említett nevű programot szervez és finanszíroz. Senki érdekét nem sérti, ha a város hivatalos honlapja a fideszes jelölt programját népszerűsíti. Senkit nem sért, ha az állam, például az országgyűlési képviselő a Dózsaváros különféle programjaira cipeli el a Fideszes jelöltet, biztosítva számára azt, hogy mindenhol bemutatásra kerülhessen. Ezt egyetlen más jelölttel sem tették meg.

Aztán arra is jutottak már a másodfokon eljáró TVB-nél, hogy a Kúria iránymutatása szerint én nem vagyok érintett az ügyben. Ugyan én vagyok a bejelentő, akinek kifogását elutasították és ami ellen fellebbezést nyújtottam be, de mivel ugye nem vagyok érintett sem így, sem úgy, mint választópolgár, vagy egy jelölőszervezet vezetője, nincs is lehetőségem arra, hogy az elutasított kifogásom bárki is felülvizsgálja. Ez ma a választás tisztaságán őrködők és az igazságszolgáltatás álláspontja. Az különösen tetszett, hogy a demokrácia nevében ketten szavaztak, és gondolom szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő. 🙂  Mégis miért adtam be kifogást? Mert elolvastam az apróbetűs részt…

A Kúria – a Ve. 141. §- ába foglalt kampánytevékenységet értékelve – kifejtette: A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény az önkormányzatokra is irányadó, azaz az önkormányzat – mint közhatalommal bíró szervezet – nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat. A pártok egyenlősége nyilvánvaló, hogy csak formális, eljárási egyenlőség lehet.

Az esélyegyenlőségnek elsősorban a választási kampány során kell érvényesülnie, különösen a médiára és a finanszírozásra vonatkozó szabályok megállapítása és alkalmazása kapcsán. A jelöltek és pártok szabad konkurenciája során az államnak semlegesnek kell maradnia. Az esélyegyenlőség elve azonban nem követeli meg, hogy a politikai pártok különböző nagyságából, teljesítőképességéből és célkitűzéseiből adódó különbségeket állami intézkedésekkel ki kelljen egyenlíteni, de az állam diszkriminatív módon nem járhat el.

A Ve. esélyegyenlőségi elvének alkalmazhatósága kapcsán a Kúria megállapította, …, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva a polgármester egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel…

Az esélyegyenlőség sérelmének egyik aspektusát fogalmazza meg a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú döntése. A döntés értelmében az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával. Azaz az esélyegyenlőség sérelme nemcsak akkor valósul meg, ha más jelölő szervezetnek vagy más jelöltnek nem teszik lehetővé az adott – kampánynak minősülő – tevékenység folytatását, hanem akkor is, ha valamely jelölt (az állam, az önkormányzat vagy épp a média részéről) meg nem engedett privilégiumhoz jut.

Az Alkotmánybíróság a IV/2242/2024. AB határozatában kiemelte, hogy a választások tisztaságának megőrzése és a választási eljárásnak a demokratikus legitimáció biztosításában megnyilvánuló funkciója olyan alkotmányos értékekkel bírnak, amely korlátot állíthat az önkormányzati forrásból eredő, konkrét jelölő szervezet felé irányuló segítség elé, különösen, ha annak egyértelműen felismerhető hatása a konkrét jelölő szervezet kampányeszközei hangsúlyos elemeinek a közvetítése a választók felé, az elemeknek a nyilvánosság felé megtöbbszörözése, sulykolása révén.

Azért az elvetemülten érdeklődők elolvasva a jogszabályi hivatkozásaimat érzékelhetik, hogy a Kúria szerint jogállamiság lehetne ma  Magyarországon, bár akik elolvassák a következő beadványokat, határozatokat, azok érzékelhetik, hogy a jogalkalmazóktól ez messze áll.   A Kifogás:

Fellebbezés elutasítása: Adamecz Zoltán