Együtt Veszprémért Állati Jólét Veszprémben Program

 

Program:

Az Együtt Veszprémért egyesület kiemelten kezeli program pontjai között az állatvédelem kérdését. Az alábbiakban bemutatjuk az Állati Jólét Veszprémben Programot, amelynek célja ember és állat kapcsolatának racionalizálása, állattartó és nem állattartó érdekeinek egymáshoz való közelítése Veszprém életében.

 

Rászorultsági alapon nyújtott szolgáltatások:

• Bevezetjük a rászorultsági alapon történő oltás, féregtelenítés és chippelés lehetőségét azon állattartók számára, akik szociális helyzetük miatt nem engedhetik meg ezen beavatkozásokat kedvenceiken. Ezzel nem csak az állatok egészségét védjük, hanem segítjük ezen gazdikat az állattartással járó felelősségek teljesítésében is.

 

Felelős állattartás oktatása az iskolákban:

• Fontosnak tartjuk az állattartás felelős gyakorlatát, ezért szorgalmazzuk az állatvédelmi oktatást az iskolákban. Különböző korosztályoknak szóló füzeteket és videókat készítünk szakértők bevonásával, melyeket eljuttatunk az iskolákba. A 4., 8., és 10. osztályoknak szóló anyagok segítenek a diákoknak megérteni az állatok iránti felelősségüket és azok jólétének fontosságát.

 

Gyepmesteri telep modernizálása:

• A gyepmesteri telep fejlesztése elengedhetetlen városunk állatvédelmi infrastruktúrájának fejlesztésében. Az Együtt Veszprémért Egyesület elkötelezett abban, hogy a telep megfeleljen a 21. század elvárásainak és a jogszabályoknak. Ennek érdekében modernizáljuk a telep létesítményeit és felszereléseit, biztosítva ezzel a biztonságos és humánus környezetet az ott tartózkodó állatoknak.

 

Rendszeres kutyatanácsadás a kutyafuttatóknál:

• A felelős kutyatartás elősegítése érdekében szervezett kutyatanácsadást szervezünk a kutyafuttatóknál. Heti rendszerességgel kínálunk lehetőséget a kutyatulajdonosoknak szakértő tanácsokat kapni kedvenceik gondozásával és nevelésével kapcsolatban. Ezáltal segítünk a helyes kutyatartás gyakorlatának elterjesztésében és az esetleges viselkedés problémák megelőzésében.

 

Chipleolvasók elhelyezése pl. benzinkutakon:

• A kóbor állatok gyorsabb és hatékonyabb azonosítása érdekében a legérintettebb helyeken elhelyezünk chipleolvasó eszközöket. Ez lehetővé teszi az elveszett vagy eltűnt kedvencek azonosítását és visszajuttatását a gazdáikhoz. Emellett támogatjuk, hogy kutyabilétát helyezzenek el a tulajdonosok a nyakörveken, hisz a legrövidebb út egy gazda megtalálásához ma már a mobiltelefonszám a bilétán.

Ezzel biztosítjuk a gyors reagálást az állatközösségünkben felmerülő problémákra.

 

Állandó állatorvosi ügyelet Veszprémben:

• Megvalósítjuk egy állandó 0-24-es állatorvosi ügyelet felállítását Veszprémben, hogy az esetleges bajba jutott állatok azonnali ellátást kaphassanak és ne kelljen emiatt Székesfehérvárra mennie gazdáiknak.

 

Ügyfélszolgálati irodában tanácsot adunk, hogy az együttélés szabályait miképp lehet betartani – betartatni.

 

Indok:

Programunkat saját tapasztalatainkon kívül megalapozta a szakemberek véleménye, akik között volt állatorvos, jegyző, állatvédelmi szakjogász, ügyvéd, illetve a március 8-i fórumunkon résztvevő érdeklődők hozzászólásai és az írásban elküldött észrevételek.

A programunk visszatérő eleme a tájékozatlanság, azaz, hogy a polgároknak megfelelő színvonalú tájékoztatást kell adnunk. Erre részletesen a „Szolgáltató város” programpontunkban térünk ki.

Az állatvédelem vonatkozásában természetesen rengeteg olyan kérdés merült fel, illetve a lakossági reakciókból látható volt, hogy az állatvédelem mellett, inkább azzal párhuzamosan az „embervédelemre” (ez alatt azt értve, hogy az állat zavarja az embert, esetleg sérülést okoz) is hangsúlyt kell fektetni, meg kell azt vitatni. Az említett kérdésként lehetett felfogni például azt az esetet, hogy egy társasházban mit lehet tenni, ha „a szomszéd kutyája folyamatosan ugat, és ez miatt nem lehet tőle aludni”?  Természetesen az eset kapcsán – kizárólag a jó hangulat megőrzése érdekében – jött is az első válasz: „nyávogni nem tud…..” De, hamar komolyra fordult a szó: Közigazgatási hatósági eljárás és/vagy Birtokvédelem! A jogi környezetet nem részletezve – mivel az veszprémiesen szólva: „nem kicsit bonyolult” -, de a lényeget kiemelve, ha és amennyiben a hatósági ellenőrzés során az eb tartása kapcsán jogsértés (pl.: tartási körülmények, táplálás, stb.) nem merül fel, abban az esetben közigazgatási hatósági eljárás sem kerül bevezetésre, azaz intézkedés nem fog történni a hatóság részéről. Hatóság szó, ahogy látszik többször elhangzott, ezért a kérdés az volt, hogy ki az a hatóság, amelyik eljár? Válasz: SOK! A hallgatóság ezen kicsit értetlenkedett, mely egyébként érthető is. Szakértőink elmondták, hogy az állatvédelem vonatkozásában létezik egy kormányrendelet, amely szerint állatvédelmi hatóság lehet – a miniszteren túl – a NÉBIH, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal és az önkormányzat jegyzője. Hát ez tényleg: SOKK. Visszatérve tehát, amennyiben közigazgatási hatósági eljárás nem kerül bevezetésre, abban az esetben még lehetőségként továbbra is fennáll a birtokvédelem. Azt azért leszögezték a szakemberek, hogy a birtokvédelmi eljárás független az esetlegesen bevezetett közigazgatási hatósági eljárástól, azaz akár párhuzamosan is mehet a két (tehát a közigazgatási és a polgári jogi) eljárás. A birtokvédelem egy polgári jogi eljárás, amely bíróság előtt vagy egy éven belül a jegyző előtt is megindítható. Úgy gondolom, hogy ezen rövid összefoglalás alapján az látható, hogy az említett kérdés kapcsán van megoldás, azaz az „embervédelem” e körben megoldottnak tekinthető. Persze a kérdés, ami a Veszprémi polgárokat inkább érdekli az az, hogy az önkormányzat mit tud tenni annak érdekben, hogy segítse lakosait? Megfelelő szintű és folyamatos tájékoztatás (videó, kép és újságcikk formájában, európai uniós és állami pályázati lehetőségek kiaknázása) az elsődleges! Ez mellett az önkormányzatnak, összhangban az állatvédelem kapcsán kialakult magas társadalmi elvárásokkal mindenképpen közre kell működnie, melynek keretében – többek között – szerveznie, valamint támogatnia kell az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket.

Megbeszélésünk során felmerült az ebek, illetve macskák kóborlásával kapcsolatos probléma is. Hát ez szintén egy összetett és bonyolult problémának mutatkozik. A kóbor ebek és macskák vonatkozásában 2022. január 1. napján hatályba lépett egy kormányrendelet. Ez a rendelet tulajdonképpen az állatvédelmi törvényben rögzített, a kóbor állatokra vonatkozó rendelkezéseken túl kizárólag a házi kutya (Canis lupus familiaris) és a házi macska (Felis silvestris catus) tekintetében hozott be új szabályokat. Röviden összefoglalva a jogszabályi hátteret: a kóbor, azaz állattartó felügyelete nélkül, tartási helyétől eltérő területen tartózkodó ebet és macskát az önkormányzatnak kötelessége befognia és vagy a saját ebrendészeti telepére, vagy pedig ebrendészeti telepet működtető természetes vagy jogi személlyel kötött szerződés alapján ezen utóbbi személy által működtetett ebrendészeti telepre szállítania. Fő szabály szerint – kivétel pl.: állatorvosi szakvélemény megállapítja, hogy a befogott kóbor állat életben tartása több szenvedést jelentene számára, mint életének kioltása – a kóbor állat életét kioltani a befogástól számított 45 napig tilos. A 45. nap után is csak bizonyos feltételek együttes fennállása esetén lehet a kóbor állat életét kioltani. Az ebrendészeti telep üzemeltetője szerződéses felhatalmazás alapján jogosult a kóbor állat tulajdonjogának átruházásáról, végleges elhelyezéséről, valamint életének megengedett módon történő kioltásáról rendelkezni. Ami nagyon fontos, hogy a kóbor állat ivartalanítva vagy – ha az ivartalanítás szakmai indokok alapján az ebrendészeti telepen nem elvégezhető – ivartalanítási kötelezettséggel adható örökbe. Itt azért érdemes megemlíteni, hogy egy kutyaszökés, ha más súlyosító körülmény nincs, és az állatvédelmi hatóság az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet szerinti szorzók közül a legalacsonyabbakat alkalmazza, akkor 450.000,-Ft összegű bírságot fog megállapítani! A befogott kóbor állat tulajdonjoga 15 nap után átszáll az államra, viszont a tartás költségei vonatkozásában felmerül a kérdés, hogy akkor az miért az önkormányzatot terheli? Ezt a kérdéskört is sokáig lehetne még taglalni, viszont a lényeges kérdés az az, hogy mit tehet az önkormányzat? Gyakorlatilag ezen esetben is megállapítható, hogy a jogszabályi háttér – igaz bonyolultan – adott. A felelős állattartásra vonatkozó tájékoztató anyagok készítése itt is fontos, a kóbor állatok begyűjtése, az állatok tartása és – amennyiben szükséges, mert mondjuk nincs meg a gazda, vagy megvan, de nem veszik vissza az állatot – az örökbeadások hatékonyságának növelése érdekében pénzügyi források biztosítása elengedhetetlen. Itt ki kell térni arra, hogy külön állatvédelmi kormánybiztosi pozíció van ma Magyarországon, és nem mellesleg veszprémi kötődésű a kormánybiztos, így adott a feladat annak a célnak az elérésére, hogy akár európai, akár magyar források álljanak rendelkezésre ezen feladatok megoldására, vagy egy teljesen új irány kialakítására.

Guti László önkormányzati képviselőjelölt